Tudástár és gyakori kérdések

Általános infor­má­ciók, ajtó részei
Mi a beltéri ajtó? Mi a felhasználási területe?

A beltéri ajtó olyan nyílás­záró, amely fűtött lakó­épü­letek belső tere­iben alkal­maz­ható. A beltéri ajtók álta­lában I.klímaosztály beso­ro­lásba tartoznak. A hiva­talos beso­ro­láshoz kapcso­lódó klíma­osz­tály értel­me­zést itt talál­hatod.
Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy az ajtólap két oldala között 5°C‑nál nagyobb hőel­térés nem lehet, illetve hosszabb ideig nagy pára nem érheti, mert az az ajtó elve­te­me­dé­séhez vezethet.

De akkor mit lehet a fürdőre tenni?
A hagyo­má­nyos beltéri ajtók fürdő helyi­sé­geken is bizton­sággal alkal­maz­hatók, kis odafi­gye­léssel hosszú élet­ter­tammal. Ehhez annyit kell tenni, hogy gondos­kodni kell a hőki­egyen­lí­tésről és a pára kiszel­lőz­te­té­séről. Ezt meg lehet tenni külön­féle módokon. Például alkal­maz­ha­tunk szel­lő­ző­rá­csot, vagy fürdés után nyitva hagyjuk az ajtót, amíg a pára és a meleg távozik. Így elke­rüljük az ajtó “dunsz­to­lását”.

Mi a helyzet a garázzsal, a padlással?
Itt kicsit trük­kö­sebb a helyzet, hiszen jóval nagyobb hőel­té­rések is lehetnek. Amennyiben a biztonság nem elvárás, úgy II.klímaosztály beso­ro­lású beltéri ajtó alkal­ma­zása java­solt. Ebben az esetben az ajtók tole­ran­ciája a hőmér­séklet elté­résre nagyobb. Ilyen klíma­osz­tályú ajtó csak egyes termék­csa­lá­doknál elér­hető.
Ha a biztonság is fontos, akkor java­soljuk beltéri ajtó helyett bizton­sági ajtó alkalmazását!

Mit tartalmaz egy beltéri ajtó csomag?

A három fő elemből áll: egyik az ajtó tokja, a másik az ajtó lapja. Ezen felül egy szerel­vény­cso­magból, amiben a műkö­déshez elen­ged­he­tetlen kiegé­szítők kapnak helyet: tok illesztő tiplik, össze­húzók, pánt­táskák, pántok, BB zártest és gumitömítés.

A kilin­cset is kapom az ajtóhoz?
Nem, a kilincs nem része az alap­cso­magnak. Ennek oka a kilin­csek formai és szín­vi­lági válto­za­tos­sága. A kilincs külön iparág, külön termék. Mindenki megta­lál­hatja, kivá­laszt­hatja az ízlé­sének és igénye­inek legjobban megfe­lelő terméket. www.kilincsgyar.hu.

Miből van az ajtó?

A beltéri ajtók alap­anyaga MDF. Ez egy préselt, ragasz­tott fafor­gács anyag. Sűrűségétől, szem­cse­nagy­sá­gától és a kötő­anyagok kemény­sé­gétől függően lehet normál fafor­gács, MDF vagy HDF. Az alap­anyagok felhasz­ná­lása ajtó­csa­ládtól függően változik.

Az ajtó­lapok szer­ke­zeti felépí­tése rend­sze­rint egy MDF, fenyő, vagy réte­gelt lemez keret­szer­ke­zetből áll, kétol­dalról bebo­rítva fafor­gács, MDF vagy HDF hordo­zó­le­mezzel, a két lemez között pedig papír­rács stabi­li­záló betét kitöltés van.

A hordo­zó­lemez eltérő dekor felü­le­tekkel van bevonva ízlésnek és igénynek megfe­le­lően. Ezen dekor felü­le­teknek a leírását rész­le­te­sebben a III. Design, funkció” feje­zetben találod.

Hány darab pánt van az ajtón?

Termékcsaládtól függően eltérő a pántok száma és típusa egyaránt. Többnyire 2 vagy 3 pár pánttal vannak szerelve az ajtók.
Választható a pántok színe és formája?
Nem választ­ható. Mind a forma, méret és felület az ajtó műszaki tartal­mának megfe­lelő speci­fi­káció szerint kerül az ajtóra.
De akkor mit tehetek, ha nem tetszik a pánt?
A pántok nagy részéhez vásá­rol­ható külön­féle formájú és színű pánt­ta­karó kupak. Ez utólag bármikor ráhúz­ható a pántokra. A megren­de­léshez szük­séges tudni a pántok átmérőjét.

Mi az az ajtó tok?

A tok egy keret, amit a falban lévő nyílás köré kell beépí­teni. Erre kerül felakasz­tásra az ajtólap.
A toknak két függő­leges és egy vízszintes eleme van. Normál tokoknál a függő­leges elemekbe vannak rögzítve a szerel­vé­nyek: zárfo­gadó lemez és pántok. A tok falcba helyez­kedik el a tömí­tő­gumi. A tömí­tő­gumi szerepe a szebb, halkabb csukó­dásban és az áthal­latszó zajok tompí­tá­sában van.

Mit jelent, hogy utólag szerel­hető tok?

Manapság a beltéri ajtók besze­re­lése az egyik utolsó építő­ipari munka­fo­lyamat. Közvetlenül a bútorok előtt érkeznek az ottho­nunkba. Beszerelése nem jár nagy, koszos munká­la­tokkal. Építése a már lebur­kolt, kifes­tett lakásba történik. Könnyen és gyorsan szerel­hető. Később ennek megfe­le­lően könnyebben bont­ható is. Ellentétben a hetvenes évekből ismert, befa­la­zott fenyő tokokkal.

Miért fontos a falvastagság?

Ha igazán eszté­tikus ajtót szeret­nénk, akkor az úgyne­ve­zett átfogó tokos ajtókat kell előnyben része­sí­teni. Ez szer­ke­zeti felépí­tése miatt amel­lett, hogy szép, stabi­labb is a régen kedvelt blokktokoknál.

A falvas­tag­ságnak azért van jelen­tő­sége, mert az átfogó tokos ajtók — ahogy a nevük is utal rá- a falvé­geket mind­három oldalról átölelik. 

Fizikailag kivi­te­lez­hető legki­sebb falvas­tag­ságú tok 60 mm. Ennél vasta­gabb az éssze­rűség hatá­rain belül szinte bármek­kora lehet. Ajtó típustól függően vagy egy darabból, vagy két tok egymás mellé soro­lá­sából lehet vastag falakra tokot készí­teni. 600 mm még egy kivi­te­lez­hető falvastgaság, de itt már jelentős ártöbb­lettel kell kalku­lálni. Illetve figye­lembe kell venni a hely­szín adott­sá­gait is. Hiszen a vastag tokot nem elég legyár­tani, de elké­szü­lése után rendel­ke­zésre kell álljon megfe­lelő hely, hogy ezt az extrém széles tokot be lehessen forgatni a nyílásba.

Mi a különbség az átfogótok és a blokktok között?

Már az elne­ve­zésük is utal az eltérés lényegére. 

A blokktok ma már kevésbé hasz­ná­latos, eszté­tikai és stabi­li­tási okokból kezd kiszo­rulni a beltéri ajtók piacáról. Ez gyakor­la­tilag egy MDF tömb, az ajtó színével megegyező színű dekorral. A tokot csavarral rögzítik a falnyí­lásba, majd a szere­lési hézagot purhabbal kitöltik. Az ajtó beépí­tése után gondos­kodni kell a szere­lési hézag elta­ka­rá­sáról, ehhez külön­féle profilú lécek kaphatók, melyet méretre kell vágni és szere­lő­ra­gasz­tóval a falhoz és tokhoz rögzíteni.

Az átfo­gótok egy stabi­labb és szebb kivi­telű tok, amely körül­öleli a falvé­geket (kávákat). A szere­lési hézag kita­ka­rását a tokszer­kezet önmaga megteszi, így nincs szükség további 

Mi az átjárótok?

Az átjá­rótok egy szerel­vé­nyek és gumi­tö­mítés nélküli deko­rá­ciós keret. Védi a falvé­geket a leve­rő­déstől, koszo­ló­dástól. Színét össz­hangba lehet hozni a többi beltéri ajtó színével, így egységes, rende­zett hatás érhető el.

Mekkor a rés az ajtó alatt?

Az ajtó tokja mindig a végső burko­latra — kőre vagy padlóra- van ültetve. Viszont az ajtólap nem ér le a padlóig, ez egyfajta műkö­dési hézag. Azért szük­séges, hogy kinyíljon az ajtó. Ennek a lap alatti résnek a mérete ajtó típustól függően változó. 7–10 mm között mozog átla­gosan. Ezt figye­lembe kell venni a burko­lat­váltó profil kivá­lasz­tá­sánál. Ha a profil túl magas, akkor az ajtó szorulni fog. Ez mini­mális mértékben (kb 2 mm) megemel­hető a pántra húzott héza­goló gyűrűvel, de az is előfor­dulhat, hogy a burko­lat­váltó miatt le kell vágni a lap aljából. Ez mindig plusz költ­séget jelent!

Milyen nehéz a beltéri ajtó?

Az ajtó súlyát befo­lyá­solja az alap­anyag, a méret és az ajtólap betét­szer­ke­zete. Egy normál méretű dekor­fó­liás, papír­rács betétes ajtó súlya hozzá­ve­tőleg 30 kg. A lap 10–15 kg, a tok 15–20 kg.

Tervezés, felmérés, méretértelmezés
Miért fontos az ajtó mérete?

Az ajtó mérete az egyik legfon­to­sabb tisz­tá­zandó kérdés beltéri ajtó vásár­lása esetén. Ezt azért kell tudnunk, mert az ajtónak kiha­gyott “lyuk”, a falnyílás mérete fogja megha­tá­rozni, hogy milyen típusú ajtó épít­hető be az adott helyre.
Méret szerint megkü­lön­böz­te­tünk szab­vány ajtókat és egyedi méretű ajtókat. Az esetek nagy részében a termék­csa­ládok szín­vá­lasz­téka és a választ­ható dizáj­n­e­lemek a két kate­gó­ri­ában nem fedik egymást. Ezért mielőtt neki­áll­nánk kivá­lasz­tani az ajtónkat, érdemes megtudni, hogy méret szerint milyen típusok közül válogathatunk. 

Hogyan mérhetem meg az ajtómat?

Mindenekelőtt fontos leszö­gezni, hogy egy ajtónak szám­talan mérete van. Az egysze­rűség kedvéért hazánkban első­sorban a falnyílás mére­téből indu­lunk ki. Tehát a falban lévő “lyukat” kell lemér­nünk.
Először nézzük a felmér­he­tőség alap­vető igényeit:

  • A régi ajtó ne legyen a falnyí­lásban. (Ha ez nem kivi­te­lez­hető, akkor legalább egy oldalról a tok körüli keretet teljesen le kell bontani, hogy egészében láthassuk a falnyí­lást, amibe az ajtó be van építve.)
  • A válasz­falak legyenek leva­kolva, mérhető legyen a végleges falvas­tagság. Burkolt válasz­falak esetén vagy a burkolat is legyen fenn, vagy a burkolat és ragasztó vastag­ságát hozzá kell adni a vakolt fal vastagságához.
  • Legalább az aljzat­be­to­nozás már legyen meg, illetve a rá kerülő burkolat és réteg­rend vastag­sága kiszá­mít­ható legyen, hogy a végső burko­lati szintet meg lehessen állapítani.

Ha ezzel megva­gyunk, jöhet a felmérés!

  • Mérd le a falnyílás széles­ségét több ponton.
  • Mérd le a falnyílás magas­ságát több ponton.
  • Mérd le a falvas­tag­ságot az ajtó mindkét oldalán és felül, szintén több ponton.
  • Határozd meg, hogy merre nyíl­janak az ajtók.

Ha ezek az infor­má­ciók rendel­ke­zésre állnak, akkor ezek alapján már el lehet indulni ajtót keresni, válogatni.

Hogyan tudom megállapítani az ajtó nyitásirányát?

Ezzel a kérdéssel kapcso­latban szokott lenni a legtöbb bizony­ta­lanság. Ezért készí­tet­tünk egy rajzos segéd­letet, hogy megkönnyítsük a dolgodat. Beltéri ajtó nyitás­irány meghatározás.

Ám, ha még így sem vagy biztos magadban, akkor az a legjobb, ha készí­tesz egy felül­né­zeti rajzot a laká­sodról, amiben leraj­zolod, hogyan szeretnéd, hogy nyíljon az ajtód és mi segí­tünk neked.

Mi van, ha mégsem vagyok biztos abban, hogy jól mértem meg az ajtókat?

Ez teljesen termé­szetes, hiszen nem lehet mindenki szak­értő minden témában. Amennyiben szeretnéd, felmérő kollé­gánk felfel­keres és megbe­széltek egy időpontot, amikor kime­gyünk és felmérjük az ajtó­idat. Felmérési igényt az alábbi űrlap kitöl­téssel kérhetsz!

Sztenderd méret, vagy egyedi gyártás?

Először azt nézzük meg, mit jelöl a szten­derd méret elne­vezés. Önmagában az, hogy szten­derd egy ajtó, nem pontos infor­máció, mert minden országnak megvan a maga szab­vány­rend­szere. Hazánkban a legtöbb esetben az új kivi­te­le­zé­seknél aMagyar Szabvány méret­rend (MSZ) szerint kerülnek az ajtó­nyí­lások kiala­kí­tásra. Éppen ezért a raktári ajtók válasz­téka is ebben a méretben a legna­gyobb, hiszen nagy rá a kereslet. Ugyanakkor nem ritka a német DIN, és előfor­dulhat az osztrák ÖNORM mére­tezés is. Minden szab­vány­rend­szer vala­mi­lyen mértékben eltér egymástól és ez elegendő lehet ahhoz, hogy a kisze­melt ajtót ne lehessen beépí­teni az adott helyre.

Egyedi gyár­tású ajtókról akkor beszé­lünk, ha az ingat­lanban lévő ajtó­nyí­lások mérete egyik szab­ványhoz sem illesz­kedik. Ilyenkor az ajtók méretét igazítjuk a meglévő falnyílás mére­te­ihez. Ez főként régi építésű családi házak esetén, nagy­pol­gári laká­soknál és panel­la­kások esetén jellemző. Illetve új építé­seknél, amennyiben a megren­delő a normál magasság helyett a maga­sabb falnyí­lást preferálja. 

Az egyedi gyártás főként az ajtó mére­teire vonat­kozik, a kivi­telek széle­sebb körére és a dizájn nagyobb játék­teret adó lehetőségeire.

Bármekkora méretű egyedi ajtót kérhetek?

Egyedi gyártás esetén sok minden megva­ló­sít­ható az éssze­rűség hatá­rain belül. Kollégáink segí­tenek megta­lálni a megfe­lelő megoldást.

Elegendő a falnyílás méretet tudni?

Az ajtók beépít­he­tő­sé­gének a falnyílás méretén túl egyéb krité­ri­umai is vannak. Manapság az ajtók utóla­gosan beépít­hető, átfo­gó­tokkal készülnek. Ezt úgy kell elkép­zelni, hogy a tok vízszintes metszete egy “U”-alak, amely három oldalról körbe­fogja a falvéget, vagy falkávát.

Ezért beépít­he­tő­sé­géhez elen­ged­he­tetlen a csomó­pontok megfe­lelő kiala­kí­tása, a falkávák megléte. Segítségképpen készí­tet­tünk erről egy segéd­letet. A falkávák vastag­sá­gának körben azonosnak kell lenniük, mert a tokok nem képesek áthi­dalni méret­beli ugrá­sokat egy ajtó­nyí­láson belül.

Panellakásban le lehet cserélni az ajtókat?

A panel­la­ká­soknak megvannak a maguk sarka­latos pontjai, de kis átala­kí­tással és komp­ro­misszummal lehetnek szép új ajtók ilyen laká­sokban is. Vegyük sorra a legjel­lem­zőbb nehézségeket:

Főfalak falnyí­lá­sában lévő beton­fülek:
Háromféle megol­dással épít­hetők ajtók egy ilyen nyílásba:

  • az új ajtót a belső kis falcsonkra építjük, a tok a vastag falnyí­láson belül helyez­kedik el.
  • a falcsonk levésésével
  • a falcsonk kipót­lá­sával, felhíz­lalva a nagyobb falvas­tag­ságra. A két utóbbi esetben normál módon kerül beépí­tésre az ajtótok.

Falkáva hiánya:
Ez főként a WC-nél fordul elő, ahol erede­tileg fa stafni van felsze­relve, amit a felújítás során eltá­vo­lí­tanak és nem pótolják más anyagból. Fordítsunk figyelmet az ilyen “fa kávák” pótlá­sára az ajtó besze­rel­he­tő­sége érdekében.

Padlószint különbség:
főként a folyosó és a vizes helyi­ségek között talál­koz­ha­tunk ezzel a jelen­séggel. Hozzávetőleg 6 cm-es szint­kü­lönbség is előfor­dulhat. Ilyenkor igény a megren­delő részéről, hogy mind a folyosó, mind pedig a fürdő felől leérjen a tok a padlóig. Ezt hely­színi igazí­tással, úgyne­ve­zett “tok cakko­zással” tudjuk elérni. Ahhoz viszont, hogy az ajtólap be tudjon csukódni, a belső padlósík nem lóghat bele az ajtólap síkjába. Itt ajtó típustól függően változó, hogy hány centivel kell megállni a padló­síkkal a falsík előtt. Normál falcos ajtók esetén 1–1,5 cm-rel, síkban záródó ajtók esetén 2,5–3 cm-rel.

6 cm-nél véko­nyabb falak:
ritkán, de egyes panel típu­soknál előfor­dulhat akár 4 cm-es falvas­tagság is. Ilyen esetben mindig fel kell hizlalni a falat minimum 6 cm-re. Vagy extra költ­sé­gért csem­pe­léccel kipó­toljuk a rést, ami kevésbé eszté­tikus megoldás, de megszün­teti a kiala­kult rést a falazat és a tok között.

Nem függőben lévő, “dőlő” falak:
nekünk ajtó­soknak a tokokat függő­le­gesen kell beál­lí­ta­nunk a megbíz­ható működés érde­kében. Sajnos panel­la­kások esetén a falazat nem függő­leges, nem szokatlan akár 3 cm dőlés 2 méteren. Mivel a tokokat függőbe kell állí­tani, így a tok és a falazat között rés alakul ki, amelyet az ajtó beépí­tése után megren­delő kell, hogy tömítsen. Ennek költ­ség­von­zata is megren­delőt terheli.

Mi az a falkáva, vagy más néven falfül?
A modern ajtók utóla­gosan beépít­hető, átfo­gó­tokkal készülnek. Ezt úgy kell elkép­zelni, hogy a tok vízszintes metszete egy “U”-alak, amely három oldalról körbe­fogja a falvéget, vagy falkávát. Ezért beépít­he­tő­sé­géhez elen­ged­he­tetlen a csomó­pontok megfe­lelő kiala­kí­tása, a falkávák megléte. Segítségképpen készí­tet­tünk erről egy segéd­letet.A falkávák vastag­sá­gának körben azonosnak kell lenniük, mert a tokok nem képesek áthi­dalni méret­beli ugrá­sokat egy ajtó­nyí­láson belül.Mit tehe­tünk, ha nincs falkáva?
Hiányában gondos­kodni kell a hiányzó kávák pótlá­sáról. Ennek anyaga lehet ytong tégla, gipsz­karton (ragasztva ÉS csava­rozva), esetleg fából is, de ez utóbbit nehéz össze­dol­gozni a meglévő falazattal.

Utólagosan kiala­kí­tott kávák minősége:
A kiala­kí­tott falkávát minden esetben szük­séges össze­dol­gozni a meglévő fala­zattal (glet­telés, festés/tapétázás/burkolás), mert a beépí­tésre kerülő tokok nem takarják el a teljes kávát! A kávák vastag­sá­gának egyfor­mának kell lennie mind­három oldalon.

A kávákat minden esetben a falvé­gekig szük­séges vakolni, glet­telni, festeni/tapétázni, hogy biztosan szép látszódó felü­letre kerüljön a tok, hiszen a tok profilja nem takarja ki a teljes kávát.

Falkávák burko­lása

  • Ha az oldal­fali burkolat a falnyílás fölé kifut, úgy szük­séges falvégig burkolni.
  • Ha az oldal­fali csempe nem megy teljes magas­ságig, hanem “megáll” pl.1,2 m magas­ságban, akkor az utolsó oszlopnyi csempét ne tedd fel, várd meg az ajtó beépí­tését, majd ezt köve­tően zárj a tok mellé a csem­pével. Így nem fog kiala­kulni a csempe fölötti falsza­kasz és a tok között rés.
Hogyan állapíthatom meg az ajtó nyitásirányát?
A nyitás­irány megha­tá­ro­zá­sához az ajtónak arra az olda­lára kell állnunk, amerre az adott ajtó nyílik. Tehát, ha a nappali ajtó a folyo­sóra nyílik, akkor a folyosón állva hatá­rozzuk meg, ha pedig befelé nyílik a nappa­liba, akkor beme­gyünk oda és arról az oldalról hatá­rozzuk meg. Amelyik oldalon a pántokat látjuk, az az ajtó forgás­pontja, tehát az ajtó nyitásiránya.

Mit jelent a beltéri ajtó tok?

Az ajtó tokja nem más, mint egy keret, ami két függő­leges és egy vízszintes elemből, esetleg egy küszöbből áll. A tokok lehetnek utólag szerel­hető kivi­te­lűek, befa­la­zandó tokok, vagy blokk­tokok. Mivel ma már kizá­rólag utólag szerel­hető beltéri ajtó­tokot válasz­tanak a megren­delők, a többiről nincs értelme beszélni. A tokok függő­leges szárait minden esetben egy vízszintes tok köti össze. Amennyiben egy fix küszöböt is részét képezi az ajtónak (manapság ez is egyre ritkább), akkor a küszöb vagy a padló szint­jébe kerül beépí­tésre, vagy kiemel­kedik abból. Küszöböt legin­kább akkor szoktak válasz­tani, ha a két helyiség padló­szintje eltérő.

Mi azaz utólag szerelhető tok?

Könnyen és gyorsan szerel­hető. 2 cm állít­ha­tó­sággal rendel­kezik. Könnyen szál­lít­ható és tárol­ható. Az épít­kezés vagy felújítás utolsó elemen­ként kell besze­relni. Természetes anyag hatását kelti. A gumi­tö­mí­tésnek köszön­he­tően halk működtetésű.

Miért kell falkáva az ajtókhoz?

A falkáva az ajtó elhe­lye­zé­sének elen­ged­he­tetlen része, melynek több szem­pontból is meg kell felelnie a műszaki elvá­rá­soknak. Falkávának hívjuk a szabad nyílás melletti szabad falfe­lü­letet, melynek legalább 5 cm‑t foly­ta­tódnia kell a nyílás mellett, így az ajtó borí­tásai kényel­mesen elférnek. Főleg a felújí­tások alkal­mával talál­ko­zunk azzal a prob­lé­mával, hogy ugyan az ajtó részére megfe­lelő szabad nyílás áll rendel­ke­zésre, azonban a futó falon, a nyílás másik oldalán egy merő­leges falcsat­la­kozás talál­ható. Ilyen estekben a nyílás­zárók csak nagy eszté­tikai komp­ro­misszumok árán épít­he­tőek be, vagy esetleg kőműves munkával kell a prob­lémát orvo­solni az elhe­lyez­he­tőség érde­kében. Amennyiben semmi­lyen módon nem tudjuk megol­dani a kiala­kí­tását, szóba jöhet az úgyne­ve­zett blokk­tokos beltéri ajtó. Ennél a típusnál nincs szükség falká­vára, hiszen kiala­kí­tá­sánál fogva nem igényli azt. Elhelyezését álta­lában ott alkal­mazzuk, ahol utóla­gosan kávát építeni bizton­sággal nem nagyon lehet, vagy az átjá­rást jelentős mértékben szűkí­tené, ilyenek például a panel­la­kások folyosó ajtói, hiszen itt a panelhez rögzí­teni szinte lehe­tetlen. A blokktok ilyen esetben kézen­fekvő megol­dásnak tűnik. Azért csak “tűnik”, mert senkinek nem tudom jó szívvel aján­lani ezeket a tokokat, hiszen a tokmagjuk szab­vány ajtó esetében 80 mm, egyedi ajtó esetében 60 mm széles. A rögzí­tésük rend­kívül nehézkes és bizony­talan, s a PUR-habos rögzítés sem megoldás, hiszen egy komo­lyabb mozdu­lattal letép­hető a falról. Valószínűleg azt sem szívesen látnánk, ha a szerelő szak­ember a végleges felü­let­ke­ze­lésű ajtó tokját átfúrva, tiplivel rögzí­tené a falhoz. Azokon a helyeken viszont, ahol az egyik oldalon van falkáva, a másikon pedig nincs, ott valóban nehéz hely­zetben vagyunk, hiszen a tok kiala­kí­tása vagy ilyen vagy olyan. Egy 120 mm-es válasz­fal­tokhoz egy 80 mm-es tokot rögzí­teni nem túl vidám dolog, ráadásul ilyenkor a maradék 40 mm vako­lat­lanul néz ránk, amit eszté­ti­kusan elta­karni szinte lehe­tetlen. A kiala­kítás hátránya még az is, hogy a rögzí­téshez szük­séges szere­lési héza­gokat kizá­rólag kis lécecskék lesza­bá­sával lehet elta­karni, ami szintén nem túl eszté­tikus. A fentiek miatt úgy gondolom, hogy bármennyi plusz munkával és időrá­for­dí­tással is jár a káva kiépí­tése, minden­képpen meghá­lálja azt a szépen elhe­lye­zett ajtó.

Falkáva hiányok a gyakorlatban?

Sajnos teljesen álta­lános, hogy vagy a terve­zőnél, vagy a kőmű­vesnél “elvész” a falkáva, nekik külö­nö­sebben nem hiányzik, és a vevő is csak akkor szem­besül ennek a dolognak a hiányával, amikor az ajtó beépí­té­sére kerülne a sor. Ha nincs falkáva építeni kell gipsz­kar­tonból vagy Ytong felhasználásával.

Miért nem csavaros rögzítéssel kerül be az ajtó?

Nem rögzí­tünk csava­rokkal ajtót, mert egysze­rűen nincs rá szükség, nincs rá idő és az eszté­tikus megva­ló­sítás is komoly prob­lémát okozna. Minden falnyílás más és más, van tégla van beton, van gipsz­karton, van tégla van porladó, széteső “por” és “sár” falnyílás, tehát minden falnyílás más csavaros rögzí­tési eljá­rást igényelne, és van olyan nyílás is, ahol a PUR-habon kívül semmi mást nem lehet alkalmazni.

Mi a falkáva? Ideális eset, buktatók?

Az utólag elhe­lye­zett beltéri ajtó legjobb barátja a falkáva úgy, mint a geréb- vagy blokk toknak a kőműves. Falkávának hívjuk a falak végeit, ahonnan majd a leendő furnér vagy lami­nált ajtó „kezdődik”. A széria vagy szab­vány ajtótok szer­ke­zete “U” forma azaz a falvéget körbe­fogja. A legegy­sze­rűbben úgy tudod elkép­zelni egy utólag szerel­hető, átfogó tokos ajtó befo­ga­dá­sára alkalmas ideális nyílást, ha magad elé képzelsz egy végtelen falat, melynek a köze­péből képze­letben kivágod az ajtód helyét. A vágás helyén kialakul az úgyne­ve­zett falkáva, amibe az ajtó átfogó tokja „bele­harap”. Hogy a tipikus töké­letlen nyílást lemo­del­lezzük, képzelj magad elé egy vége­telen, teljesen sima falú folyosót, aminek mondjuk a köze­pére kellene beépí­teni az ajtót. Itt mivel nincs a folyosó falából kiálló falkáva, az ajtó “U” profil­jának sincs mit körbe­ölelnie. Természetesen a töké­let­lent is lehet töké­le­te­sí­teni. Ha mondjuk a folyosó falára egymással szembe és a mennye­zetre Ytong előfa­lazó elemből vagy gipsz­kar­tonból — aján­lott nem fage­rendát a falra felfúrni, mert az idővel elválik – kis falcsonkot, falkávát építesz, az ajtó beépít­hető és eszté­tikus lesz.

Mikor beszélünk vastag falról?

Mi 6 cm-es falkáva vastag­ságtól felfele tetsző­leges méretben tudjuk bizto­sí­tani az ajtókat, a 10 cm-es falkáva vastag­ságra alap­áras az ajtó, míg a 30 cm-es feláras. Vannak megren­de­lőink, akik ódzkodnak a vastag, egész falkávát átfogó tokoktól, Ők kis szabás árán vagy sarok, vagy blokktok jelleggel építik be az ajtó­inkat (ilyenkor marad alap­áras az ajtó). Az ajtók felár elle­nében rendel­he­tőek tömör fafor­gács betéttel is, aminek normál hétköz­napi hasz­nálat során nem sok jelen­tő­sége van, egy papír­rács betétes ajtót ha lapjával lefek­te­tünk a földre, akár 5 ember súlyát is elbírja!

Hogyan cseréljünk beltéri ajtót panellakásban?

Tapasztalatunk szerint a legtöbb panel­lakás tulaj­donos nincs azzal tisz­tában, hogy ottho­nában megvalósítható‑e a megle­he­tősen csúnya és gyenge minő­ségű házgyári ajtók cseréje, ezért sok esetben a sok szépen felújí­tott panel­la­kásban ékte­len­kednek a már régen szét­esett, toldo­zott-folto­zott, agyon­fes­te­ge­tett műanyag tokos, kopott, zörgő szinte nulla hő és hang­szi­ge­te­léssel, rendel­kező 30–40 éves beltéri ajtók. Beltéri ajtó csere panel­la­kásban termé­sze­tesen megold­ható, és ha a lakás­tu­laj­donos a felújítás során odafi­gyel néhány, csak és kizá­rólag panel­la­kást érintő sajá­tos­ságra, a végered­mény semmiben nem fog külön­bözni bármely más új építésű nem lakás beltéri ajtóitól.

Falkáva problémák

Első és legfon­to­sabb dolog tisz­tázni, hogy a panel­la­ká­sokban talál­ható 150 cm-es úgyne­ve­zett főfalak az ajtó­nyí­lásnál rendel­keznek egy kis körbe futó, mind­össze 6 cm vastag­ságú, sok esetben töre­de­zett kiscsonkkal. Ez a bizo­nyos kiscsonk szinte minden esetben megaka­dá­lyozza azt, hogy az ajtó átfogó tokja ráfogjon, “ráha­rapjon” a 15 cm-es főfalra is. Szerencsére az egyedi gyár­tású CPL beltéri ajtók tokja már 6 cm-től indul, tehát alap­áron tudunk ajtót adni a kiská­vára (6cm) és a nagy­ká­vára (15 cm) is egyaránt. A Megrendelőnek azt kell eldön­tenie, hogy elfo­gadja kiskávás beépí­téssel járó megje­le­nést vagy sem. Néha előfordul, hogy a kiskávás beltéri ajtó beépítés esetében a Megrendelőt zavarja a lépcső a beltéri ajtó tokja és a 15cm-es fal között, de legtöbb­ször ezzel senkinek semmi gondja nincs.

Panel fal kiscsonk eltűntetése?

Ha a Megrendelőnk elfo­gadja a kiskávás megje­le­nést, nincs más dolga, mint gondos­kodik a 6cm-es csonk foly­to­nos­sá­gáról, ugyanis a régi panel­la­kások beltéri ajtókat gyarkran vaskarmok rögzí­tették, és a vaskar­moknál hiányzik egy darab a falká­vából, ezeket a hiányos­ságok egyszerű gipsze­léssel javíthatóak.

Panel fal kiscsonk eltűntetése?

Ha a Megrendelőnk elfo­gadja a kiskávás megje­le­nést, nincs más dolga, mint gondos­kodik a 6cm-es csonk foly­to­nos­sá­gáról, ugyanis a régi panel­la­kások beltéri ajtókat gyarkran vaskarmok rögzí­tették, és a vaskar­moknál hiányzik egy darab a falká­vából, ezeket a hiányos­ságok egyszerű gipsze­léssel javíthatóak.

Falcsonk felhízlalása?

Feltöltöd, felhíz­lalod a kiál­lást a főfal 15 cm-es vastag­sá­gára. A feltöt­lésre rengeteg igen jó megol­dást láttunk, Megrendelőink talá­lé­kony­sága igen dícsé­retes. Fel lehet tölteni a kiscsonk mellett az akár kony­ha­késsel is könnyen farag­ható YTONG téglával amit csem­pe­ra­gasz­tóval szokás rögzí­teni, vagy gipsz­karton lapokkal, esetleg külön­féle sziva­csos szer­ke­zetű kültéri szige­telő anyaggal, a lényeg, hogy a kitöltő anyag tisz­tes­sé­gesen egybe legyen dolgozva (glett) a 15cm-es fallal, mivel az utólag feltett anyag garan­táltan ki fog látszani a beltéri ajtót tokja alól. A panel­la­kások falai kőke­mény betonból vannak, masszív épít­mé­nyek, ezért nemigen mozognak-rezegnek, az utólagos repe­dé­sekre viszonylag kicsisi az esély, de kénye­sebb esetekben java­soljuk a két falsza­kasz talál­ko­zá­sánál üveg­szálas szalag alkal­ma­zását, ezt minden festő ismeri.

Miért érdemes levésni a kiscsonkot? Milyen hátrányokkal találkozhatunk?

Levéseted a 6 cm-es kiál­lást, ami véső­géppel vagy  profi sarok­csi­szo­lóval megva­ló­sít­ható. Ez megle­he­tősen hangos és lassú munka, ami igen nagy kosszal jár, ezért érdemes a felújítás kezdeti stádi­u­mára időzí­teni. Panel-falkáva levé­sésnél arra kell figyelned, hogy alapos munkát végezzen a szak­ember, ne marad­janak “sallangok” a nyílásban.

Vésés előnye

  • Nő a falnyílás széles­sége, ézért nő a beltéri ajtó szabad átjá­rási mérete is
  • Nem kell tartani az utólagos repedésektől
  • Egyszerű, megle­he­tősen kis szak­tu­dást igénylő munka

Vésés hátránya

  • Hangos munka, aminek a szom­szédok legke­vésbé sem örülnek
  • Bőven kime­ríti a piszkos munka fogalmát, ezért csak felújí­tási fázisban megvalósítható
Kiskáva feltöltés előnye, hátránya?
Előnye
  • Tisztább és minden­képpen halkabb munka mint a vésés, de a glet­telés miatti falcsi­szolás itt  elkerülhetetlen.
  • Nincs gépigény, így vállal­kozó kedvű tulaj­do­nosok akár maguk is megvalósíthatják.
  • Talán olcsóbb mint a vésés

Hátránya

  • A beltéri ajtó szabad átjá­rási mérete nem lesz nagyobb, mint volt a régi panel­ajtó esetében.
Egyenetlen falkáva eltüntetése?

Falkáva hiány nem annyira tipikus prob­léma panel­la­kások esetében mint mondjuk az új építésű társas­há­zaknál, de azért néha előfordul.  Azon WC‑k esetében, ahol teljesen sarokba került az ajtó álta­lában egy staf­nifa van felcsa­va­rozva, továbbá a vizes­blokkok melletti kisszo­báknál is ilyen megol­dást alkal­maztak, ami nem jó, de azért jobb a semminél. Ezeket a fada­ra­bokat a felújítás során a mesterek ki szokták dobni és nem repro­du­kálják azokat. Általános taná­csunk, hogy a staf­nifát ha eltá­vo­lítják, pótolják azt YTONG-ból vagy gipsz­kar­tonból, ha a staf­nifa marad, akkor dolgozzák egybe azt a fallal.

Padlószint különbségek

A második panel­la­ká­sokat súlytó beltéri ajtó prob­léma, a fürdőszoba/WC és előszoba között tapasz­tal­ható tetemes padló­szint különbség. Kevesen tudják, de a beltéri ajtó lapja csukott álla­potban kb. fél centit beljebb van a falsíktól, amivel önma­gában nincs semmi prob­léma, de ha a két helyiség között padló­szint­kü­lömbség mutat­kozik, és a Megrendelő mindkét oldalt padlóig érő tokot szeretne látni, a nagyobb falnyílás magas­ságra kell legyár­tani az ajtót, és a beépítők bevágják a lépcsőt a beltéri ajtó tokjába. Ez szinte rutin feladat az életünkben, de csak akkor való­sít­ható meg, ha fürdőszoba/WC padló­szintje megáll min. 1–1,5 centivel az előszobai falsík előtt, ellen­kező esetben a beltéri ajtó lapja nem tud becsu­kódni, neki­üt­közik a belső maga­sabb padló­szintnek. A megoldás egyszerű, ha kilóg az előszoba falsík­jáig a belső szint, kis vésés és máris minden­honnan nézve leér az ajtótok a padlóig.

A fal ferdesége milyen problémákat okoz?

Panellakások a hatvanas és a hetvenes évek tájékán gombamód lepték el a váro­sokat, a nagy siet­ségnek és a költ­ség­ha­té­kony megol­dá­soknak köszön­he­tően vannak jobb és vannak rosszabb minő­ségű panel­la­kások. A Beltéri ajtót érintő minő­ségi prob­lémák jórészt a falak dőlé­séből, vagy azok ferde­sé­géből fakad. A ferdeség jobb esetben nem haladja meg a fél centit, de például talál­koz­tunk már két méteren 3 cm-es faldő­léssel is. Mivel a beltéri ajtókat a töklé­letes működés érde­kében a tele­pítők “vízbe-függőbe” állítják, ezek a ferde­ségek elég markánsan megmu­tat­koznak. Ezzel külö­nö­sebben nem tudsz mit kezdeni, a felújítás során töre­kedj a javít­ható hibák keze­lé­sére, fogj egy vízmér­téket és ellen­őrízd az ajtó­nyí­lá­sokat, ha ferde­séget, görbe­séget tapasz­talsz egyez­tess a kőmű­vessel, festővel, hogy tudják‑e orvo­solni a hibákat.

Hogyan kell felmérni egy nyílást?

Felmérési útmu­tató

Amennyiben meggyő­ződtél róla, hogy a falnyí­lá­said alkal­masak beltéri ajtó befo­ga­dá­sára, felmér­heted Te magad is, ezzel is időt és pénzt spórol­hatsz meg.

  1. a falnyí­lásban ne legyen régi ajtó
  2. a falon lehe­tőleg legyen vakolat vagy nyilat­kozzon a kőműves a végső falvastagságról
  3. legyen fent a csempe, vagy bármi, ami a falra kerül. Ha nincs fent a vakolat, de tudod a vastag­ságát, akkor becsüld meg a végső burkolt fal vastagságát
  4. fontos, hogy a padlón legyen aljzat­beton és lehe­tőleg burkolat

Csinálj egy felül­né­zeti vázlatot a laká­sodról és nevezd el az egyes helyi­sé­geket. A rajzod lehet akár­mi­lyen csúnya vagy arány­talan. A görbe vona­lakkal egy percig se foglal­kozz, Te csak arra töre­kedj, hogy minden apró rész­letet papírra vess!

  1. mérd meg a falnyílás széles­ségét a legszű­kebb ponton (lent, középen és fent is mérd meg)
  2. mérd meg a falnyílás magas­ságát a legala­cso­nyabb ponton (és lehe­tőleg több ponton), mérd meg a falvas­tag­ságot az ajtó mindkét oldalán (erre harap rá a tok), itt is kell a legvas­ta­gabb és a legvé­ko­nyabb pont is. Ha van csempe vagy egyéb burkolat, akkor tüntesd fel, és annak figye­lem­be­vé­te­lével mérj
  3. ha ki- és beszö­ge­lések talál­ha­tóak, azt is tüntesd fel
  4. a mére­teket írd be a rajzodba
  5. döntsd el, hogy merre nyíljon az ajtó és rajzold be a nyílásba
  6. Ha mind­ezzel megvagy, láto­gass el bemu­ta­tó­ter­münkbe vagy kérj aján­latot e‑mailben.

Ha minden megvan és mi is tudjuk értel­mezni a rajzokat, akkor pénzt és időt spóroltál meg, de ha nem sike­rült, akkor sem kell kétségbe esned, rendeld meg a felmé­rést, és 5 — 7 napon belül kiszál­lunk a hely­színre és felmérjük a nyílá­sokat! Fontos tudnod, hogy amennyiben Te végezted el a felmé­rést a fele­lősség is a Tiéd!

Beépítés és
Tárolás
Hogyan tárolható az ajtó ha közvetlenül a vásárlás után még nem kerül beépítésre?
Tárolásnál helyezzük a szer­ke­ze­teket a fa alátétre. A tokokat össze­sze­relés előtt alátét lemezre helyezve vízszin­tesen egymásra rakva is tárol­hatjuk. Mechanikai sérü­lések elke­rü­lése végett ne támasszuk, illetve ne tegyünk jelentős súlyú anyagot az ajtóra. A táro­lási helység klima­tikus viszo­nyai lakó­szo­bának megfe­le­lőek legyenek. Frissen vakolt épületben, szobában és bármely más nedves vagy túl száraz helyen az ajtókat tárolni még ideig­le­nesen sem szabad! A relatív pára­tar­talom nem halad­hatja meg a 65%-ot! A terméket szabad ég alatt illetve tűző napnak sem a szál­lítás, sem a tárolás alatt kitenni nem szabad.
Milyen kiegészítő munkálatokra lehet szükségem az ajtók beépítése után?
A beépí­tést köve­tően esetleg szükség lehet a tokok körüli hézag szilop­lasztos tömí­té­sére, illetve kisebb festési javításokra.
A felújítás/építkezés melyik fázisában építhető be az ajtó?
A mai, modern, átfogó tokos, fóliás, festett és fafur­néros felü­letű ajtók a felújí­tási munká­latok legvégén kerül­hetnek beépí­tésre. Fontos, hogy a burko­latok már le legyenek rakva, a falak vako­lása, glet­te­lése, festése/ tapé­tá­zása befejeződjön.
A vakoló és ragasz­tó­anya­goknak, aljat betonnak száraznak kell lennie, a levegő relatív pára­tar­talma nem halad­hatja meg az 50%-ot, a tokok nem kaphatnak nedves­séget a faltól.

Használat

Milyen általános karbantartást igényel az ajtó?
Annak érde­kében, hogy a Pascal és Intekta belső ajtók hosszú ideig kifo­gás­ta­lanul működ­jenek, érdemes az aláb­bi­akat betartani:
  • A mozgó vasa­latok csúszó alkat­ré­szeit éven­ként vékony szil­ikon kenő­anyaggal be kell kenni.
  • A fella­zult csava­rokat utána húzni.
  • A légzáró tömí­tést időn­ként szil­ikon olajjal kezelni.
  • Az ajtók felü­le­tének tisz­tí­tása karc­mentes, száraz, puha ruhával történjen.
  • Kerüljük a tok aljának bő vízzel való áztatását.
  • Ügyeljünk rá, hogy az ajtót ne érje közvet­lenül víz!
  • Garanciális hiba adódott?

    Garanciális hiba esetén kérjük az alábbi beje­lentőt töltse ki.
    https://ajtogyar.hu/garancialis-igeny-bejelento/

    Kérjük, hogy beje­len­téshez minden esetben csatoljon fotót közvet­lenül a hibáról, majd az érin­tett ajtó egészéről, és környe­ze­téről. A beje­lentő űrlapot a fotókkal együtt küldje el.

    Továbbra is segít­ségre van szük­séged?
    Küldj nekünk üzenetet!

    info@ajtogyar.hu
    +36 1 998 8833